Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük. Részletek…

Mai szerzők (Bátky Andrástól Zalán Tiborig) ünnepi antológiája. Szegedi Katalin, Rofusz Kinga, Gyöngyösi Adrienn és Szulyovszky Sarolta illusztrációival. Részletek…

A gazdag hercegek és az ágrólszakadt legények egyvalamiben nagyon hasonlítanak: el akarják nyerni a legszebb királylány kezét. Ez persze nehéz feladat, le kell győzni érte pár sárkányt meg egyéb szörnyeteget, néha az üveghegy tetejére kell vágtatni, ellenséget aprítani, madárháton lovagolni, és még a többi kérővel is megküzdeni. A kötet történeteit Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze négy kontinens mesekincséből, a legszebb európai, ázsiai, afrikai és amerikai mesékből. Részletek…

Ennek a könyvnek lányok a hősei: olyan lányok, akiknek sok-sok akadályt kell legyőzniük. Egyszer a mostohaanyjuk kergeti el őket otthonról, máskor az irigy nővéreik, néha csak összeesküdött ellenük a sors, ám hiába: sosem adják fel, és elnyerik méltó jutalmukat. Különbözőek, ám mindannyian különlegesek, okosak, bátrak, szeretnek táncolni, álmodozni, és keresik azt a legényt, akivel le tudnák élni az életüket. A történeteket Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze a különböző kontinensek mesekincseiből: európai, ázsiai és afrikai mesékből. Részletek…

Mesét olvasni és hallgatni mindig jó – de elalvás előtt a legjobb. Ilyenkor olyan történetre vágyunk, amely izgalmas és érdekes, mégsem túl rémisztő vagy erőszakos. Ebben a gyűjteményben éppen ilyen mesék találhatók. A szereplők hol párt keresnek, hol a szerencséjüket üldözik, de a leggyakrabban mégis segíteni próbálnak: visszavinni az égboltra a Napot és a Holdat, megmenteni egy száműzött királynőt, vagy éppen megszabadítani az átoktól a madárrá vált, cserfes nővéreket. Részletek…

A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok – úgynevezett mesekalauzok – bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Részletek…

Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. Részletek…

A mesék szerepe a nevelésben és a gyógyításban: esettanulmányok. A harminchárom esettanulmány meggyőző bizonyítéka annak, hogy a meseterápia nemcsak megtalálta a helyét a terápiás módszerek között, hanem az élet minden területén eredményesen alkalmazható. Részletek…

Éppen annyira sokszínű és változatos ez a gyűjtemény, mint maga az állatok világa – Boldizsár Ildikó író-mesekutató olyan kötetet állított össze, amelyben a leghíresebb európai, afrikai és ázsiai népmesék éppúgy megtalálhatók, mint a méltán ismert La Fontaine- vagy Grimm-történetek. Tucatnyi állat – köztük róka, béka, kecske, ló, elefánt és kisegér – népesíti be az oldalakat, és bizony gyakran a gyengék diadalmaskodnak az erősek felett: így válik hőssé az okos kakas, a furfangos nyúl és a bölcs teknős, miközben életre szóló leckét kap a mohó farkas és az elbizakodott jaguár. Részletek…

Egyiknek a szerelem, másiknak a pénz, harmadiknak a hírnév, negyediknek az elnyert barátság, ötödiknek az, ha jót tehet valakivel – a boldogság mindenkinek mást jelent, ám a boldogság keresése mindig hasonló: izgalmas, kalandos és tanulságos. Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei. Az örökké elégedetlen kis kanász, a nehéz sorsú mostohalány, a gyógyulásért bármire kész beteg király, az asszonyok szigetén rekedt királyfi vagy éppen a hiszékeny legény története mind-mind felejthetetlen esti mesék. Részletek…

A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeik- hez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. Részletek…

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség... Részletek…