Születésnapi ajándékként Asterix és a falu többi lakója nagyvonalúan megengedi Obelixnek, hogy egymaga páholja el a római garnizonba váltásként érkező új katonákat. A hírtől Caesar hatalmas haragra gerjed, és ötleteket kér bizalmasaitól a tarthatatlan helyzet megoldására. Míg a többi tanácsadó legszívesebben bizottságokat és albizottságokat alapítana, az ifjú Technocratus merőben új javaslattal él: le kell kötni a gallokat valami egészen mással, hogy ne érjenek rá légionáriusokat verni. Tervében kiemelt szerephez jutnak Obelix menhirjei, amelyek iránt egyszerre csak érthetetlen módon növekedni kezd a kereslet… Részletek…

A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeik- hez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. Részletek…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány. Nem is egy – huszonöt. Némelyikük most is közöttünk él. Lányok, nők, asszonyok, akik nem mindennapi nehézségeken lettek úrrá, és sokszor képtelenül merésznek tűnő célokat értek el. Akik hittek magukban, és így voltak képesek másokért dolgozni akkor is, ha a környezetük megpróbálta erről lebeszélni őket. Akik elavult szokásjogon, egyéni és történelmi tragédiákon, betegségen, szorongáson felülemelkedve végezték el választott feladatukat, és mutatnak ezzel példát nekünk, olvasóknak, lányoknak és fiúknak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Részletek…

Egy nyúl, aki csak látszólag az. Egy könyvbe zárt, rajzolt város. Igaziak híján egy elképzelt barát. Egy csomó kérdés, melyekre még ez a kitalált barát sem tudja a választ. E könyv különös hőse kétféleképpen is idegen. Nincs otthon a saját testében, ahogy nem találja a helyét az őt örökösen másfélének ítélő világban sem. Egy elrajzolt figura, aki fel- alá bolyong egy meghökkentően furcsa könyv oldalain. Ahol sok minden érthetetlen, bizarr vagy nevetséges – és talán éppen ezért lehet annyira ismerős, nemcsak a tizenéves, de a felnőtt olvasónak is. Részletek…

Bab Bercinek sokszor savanyú a képe, mert túlméretezett uborkaorrába folyton befészkeli magát a nátha. Magányosan éldegél erdei háncsházikójában, de aztán minden mesében találkozik valakivel. Egy tünkány (vagy boszordér) titokzatos szelencével ajándékozza meg. A szomszédja, Rimapénteki Rimai Péntekh megszállottan keresi a csodanektár receptjét, amely minden embert jóvá varázsolna, de csak nem akar neki sikerülni. Megismerkedik egy kővel, és virágot farag belőle. Aztán az erdőbe téved Pálinkós Gyurka, a titkos költő és repülőgép-építő; a hirtelen haragú Rév Zoli és Nuuszi Kuuszi, a kacifántosan szerencsétlen varázsló. Az utolsó történetben Lapázi Lopez ellentolvajnaggyal együtt veszik fel a harcot Utolsó Szaurella zsarnoki hatalma ellen, és mindegyikük tehetségére szükség lesz, hogy megmentsék a gyönyörű Bedebunk Sária életét. Részletek…

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen!című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent! Részletek…

Ezen a reggelen kicsivel fél hét előtt ébredt. Magára húzta a farmerját meg egy pólót, és kicsoszogott a konyhába. Az életmentő kávé után Budapest a fürdőszobába ment, és miközben fogat mosott, a tükörbe nézve elcsodálkozott rajta, milyen jól néz ki, pedig már vagy százötven éves. Azon morfondírozott, lehetne-e még az ő korában egy könyv főszereplője... Nem tudta eldönteni.

Tizenhárom köztünk élő író azonban igen. Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk. Bár az elbeszélések helyszínei nem fedik le teljesen Budapest térképét, az egyes novellák szereplőinek történetéből kirajzolódik a főváros ezer arca, íze, illata, árnyalata, és különösen a jelene.
Budapest ON! Részletek…

A kis gall faluval szomszédos római laktanyába az északi hadjáratból érkeznek légiósok, akik elmondják, hogy Julius Caesar szerint Gallia összes népe közül a belgák a legvitézebbek. Hasarengazfix főnök úgy érzi, ezt nem hagyhatja szó nélkül, és akár egyedül is elindul bebizonyítani, hogy nincs nála bátrabb a vidéken. Asterix és Obelix nem lelkesednek ugyan az ötletért, de elkísérik, nehogy bajba kerüljön. A találkozás a helyiekkel vitába torkollik, amely végén megállapodnak, hogy nemes versengésben döntik el, ki az igazi legény a gáton. Bírónak pedig magát Caesart kérik fel. Részletek…

Az ókori Róma méltán büszke úthálózatára, de akadnak elégedetlenkedők, akik panaszkodnak az egyre gyakoribb kátyúkra. Hogy bizonyítsa az utak kiváló minőségét, Julius Caesar nagyszabású szekérversenyt rendez egész Itálián keresztül, amelyen az ismert világ valamennyi népe részt vehet, beleértve a barbárokat. A viadalt nem is nyerhetné más, mint Coronavirus, a híres római auriga. Ám a szervezők nem számoltak azzal, hogy egy tenyérjós tanácsára Obelix is kocsira száll, segédhajtója pedig nem is lehet más, mint Asterix. Részletek…

Benjamin árva gyerek, a nagynénjével és családjával a tizenöt évesek egyhangú életét éli egy sosemvolt kis németországi községben, Bütenowban. Ám a falu nyugalmát egy nap megzavarja valami: idegenek érkeztek a nagyvárosból, megvették a régi udvarházat, és az a tervük, hogy rendbe hozzák maguknak.

Eleinte mindenki gyanakodva figyeli őket, nem értik, mit akarnak ezek itt, az isten háta mögött. Ám az új lakók közösségi aktivizmusukkal lassanként megnyerik a falusiak jóindulatát, Benjamin is összebarátkozik a fiúkkal, sőt még valami szerelemféle is szövődik közte és a lány között. Valami mégsem stimmel. Nagyon nem. Benjamin egyszerre látja és nem akarja látni, és mire ráeszmél, mibe keveredett, már késő… Részletek…

Az emberi populáció a múlté. A robotok még csak nem is sejtik, hogy valaha létezett, mégis a nyomába erednek. Két felderítőt indítanak útnak, hogy térképezzék fel a Falon túli területet. William és Meriwether számos megmérettetésen megy keresztül, átkelnek az egykori Egyesült Államok sivatagain, erdein, hegyein és folyóin. Közben tragikomikusan félreértelmezik az emberi települések maradványait. Hogy boldogulnak a számukra felfoghatatlan leletek értelmezésével? Mikor nem fognak már végre egymás áramköreire menni? A képregényszerű, gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető kötetben a robotok hitetetlen könnyedséggel feszegetik a lét alapvető kérdéseit. Részletek…

Itt a New York Times sikerlistáját is megjárt szenzációs könyv folytatása, ami arra ösztönzi a lányokat szerte a világon, hogy merjenek álmodni, célokat kitűzni, és küzdeni, hogy elérjék ezeket. Az Esti mesék lázadó lányoknak második kötete száz újabb kivételes nő életét meséli el Nefertititől Beyoncéig, Rosalind Franklintől J.K. Rowlingig. Királynők és aktivisták, balerinák és ügyvédek, kalózok és számítógépes tudósok, űrhajósok és feltalálók lenyűgöző történetei mutatják be a lehetőségek izgalmas és végtelen tárházát. Részletek…

Mesék a fizikáról. Miért nem süllyed el a vízben a víziló? Mi történik, ha a gepárd a fénnyel akar versenyt futni? Mik a nyúl életének termodinamikai törvényei? És vajon a Schrödinger nevű híres macskatartóról mit gondolhattak az egerek? Az állatok sok mindenben hasonlítanak ránk, emberekre, ugyanakkor jelentősen különböznek is tőlünk. Ha nézegetjük őket, mintha karikatúrák lennének, felismerhetjük bennük magunkat vagy egy-egy ismerősünket. Ám a könyvben szereplő állatmesék célja a természet törvényeinek bemutatása. Ha ugyanis megismerjük a mindennapjainkat meghatározó fizikai jelenségek működését, másképpen tekintünk majd a világra.

Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik.  Részletek…

Tóbiás másfél milliméter magas, korához képest nem túl nagy. A fa lakói között él, akik ágakon és leveleken épített otthonaikon túl nem ismernek más világot. Apja tudományos felfedezése miatt Tóbiásnak menekülnie kell. A fa népe ellene fordul, barátai elárulják, egyetlen segítőtársa marad, a titokzatos Lilia. A kisfiú lélekszakadva menti az életét, ágról-ágra bejárja a nagy tölgy vidékeit, miközben megérti apja tanítását a fa értékéről. Üldöztetése végül ellenséges földön, a pőrék közt ér véget, ahol a sorsa meglepő fordulatot vesz… Részletek…