Janikovszky Éva

A tükör előtt

Janikovszky Éva kamasz hőse a tükör előtt áll, és nem tetszik neki, amit lát. A nyaka megnyúlt, a feje összement, a haja olyan, mint az ökörnyál, a szája ferde. Ráadásul folyton rászólnak, hogy. „Most mit bámulsz olyan hülyén?... Hozzád beszélek, fiam, nem a falnak...” Pedig tavaly még egészen tűrhetően nézett ki, és minden olyan normális volt. Mi történhetett egy év alatt? Részletek…

Már óvodás vagyok

„Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni.” Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi. Hiszen nagyszerű dolog az – rang és tisztesség! –, hogy valaki már óvodás! Viszont mégiscsak: nincs ott Anyu, csak az óvó néni, idegen a hely, idegenek a gyerekek, és nem lehet hazaszaladni. Hát így kezdődik. De szerencsére felülkerekedik a kiscsoportosban is az „óvodásöntudat” – és ezzel elkezdődik az óvodai élet, a maga mindennapi kis történéseivel, örömeivel és szorongásaival. Janikovszky Éva vidám, okos, nagy gyermekismeretre valló könyvét – amely számos külföldi kiadást is megért – Réber László derűs, színes illusztrációi egészítik ki. Részletek…

Már iskolás vagyok

Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van amikor jó, s van, amikor rossz. Janikovszky Éva játékosan megírt könyvét Réber László elragadó, színes illusztrációival kisiskolásoknak és szüleiknek ajánljuk. Részletek…