„Nagy öröm volt számomra összeállítani az orosz népmesékből ezt a kötetet, mert az orosz mesék igazi varázsmesék: abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle. De mivel a kötetet leginkább családi mesélésre szántam, a felnőttek is sokat okulhatnak belőle.” (Boldizsár Ildikó)

A Múzeumi Egér és unokatestvére művészeti vizsgálódásának tárgya ezúttal a fekete-fehér. Sétájuk során megismerkednek többféle grafikai technikával, kompozíciós elvekkel, és a fekete-fehér szimbolikájával; szó esik a fotóról, ahogy az absztrakt művészetről is. Mindezek mellett újabb információkhoz juthatunk a művészetkedvelő egerek titkos életét illetően is.

Tasnádi István és Jeli Viktória meseregényében Rozi elveszettnek vélt születésnapját keresve végigjárja a csillagos eget. A Skorpió, azaz saját jegye elől menekülve megismerkedik a többi tizenegy csillagjeggyel, és a hozzájuk tartozó alapvető tulajdonságokkal, vonzalmakkal és taszításokkal. Az út végére akarva-akaratlanul sok mindent megtanul, és az ellopott-elveszett szülinap is megkerül, természetesen.

Okos lányok, furfangos fiúk, sárkányok és táltos paripák szerepelnek e könyv lapjain. Használd az eszed és jó tett helyébe jót várj. Mulatságos rövid mesék váltják a kalandos hosszabbakat, és feltárul egy néha ismerős, másutt új világ – hiszen a szlovák mesekincs testvére a miénknek. Závada Pál ezúttal egyaránt ír a gyerekeknek és a felnőtteknek: újramondja legkedvesebb szlovák népmeséit.

Angyalokat találni nem könnyű. Olvastam valahol, hogy az angyalok tulajdonképpen felnőtt emberek, akik valahogy mégis gyerekek maradtak. Van szárnyuk, de pusztán azért, hogy eljuthassanak oda, ahová fáradt lábukon már nem tudnak. Régóta köztudott, az angyalok egyik legfontosabb feladata, hogy vigyázzanak a gyerekekre. Óvják őket (minél később váljanak felnőtté). Ott érdemes hát keresni és kergetni őket, ahol a gyerekek tartózkodnak. Ahol még gyerekek lehetünk néhány percre. Az angyalok illanékonyak és valószerűtlenek, mint az álmok. Óvatosan láss tehát e könyvben is, Kedves Olvasó, az angyalfogáshoz! Könnyen lehet, hogy észre se veszed, s te leszel a fogó.

Nádori Lídia stílusát és humorát remekül érti egy óvodás, de olvasása közben a szülő is kap rejtett üzeneteket. A történetek között könnyed és összetettebb írásokat egyaránt találunk, és a finom, humoros részletekből a gyerek rengeteg olyan dolgot megtud a világról, az életről, a nagyvárosi létről, melyekre mi felnőttek már régen elfelejtettünk rácsodálkozni.

A szerző külön érdeme az a könnyedség, mellyel nehéz témákat érint, és a nyitottság, mellyel a szülőre és a gyerekre bízza bizonyos helyzetek befejezését, értékelését, az önálló, aktív értelmező szerepét a gyermek olvasónak is megelőlegezve.

A könyvet Kun Fruzsina illusztrációi gazdagítják. A meleg színek, az érzelmek kifejező ábrázolása nemcsak gyönyörű hangulatot teremt, hanem a mesék megértéséhez, feldolgozásához is nagyban hozzájárul.