Múlt hét elején a Két Egér Könyvesboltban családias hangulatban gyerekkönyvekről beszélgetett Csobánka Zsuzsa, Győri Hanna, Szél Dávid, Szilágyi Diána és az érdeklődő olvasók. Többek között olyan témákat érintettek, hogy mit olvasnak a mai gyerekek, mitől lesz jó egy gyerekkönyv, vagy hogy mi a szerepe az agressziónak a mesékben. (Hepp Ildikó írása a Kölökneten)

A „Hogyan válasszunk jó gyerekkönyvet?” című kerekasztal beszélgetés a harmadik állomása volt a Hajónapló elnevezésű rendezvénysorozatnak, melyet az Osztályfőnökök Országos Egyesülete (OFOE) rendez.

Győri Hanna a Pozsonyi Pagony kiadó szerkesztője kifejtette, hogy nem az illusztráció teszi a könyvet, a szöveg sokkal fontosabb. Egyénfüggő, hogy kinek mi tetszik, de egy nagyon szép illusztráció nem viszi el a hátán a rossz szöveget, ezzel szemben egy gyenge rajz is elég, ha a szöveg nagyon tartalmas, jól megírt. Fontos, hogy ne csak és kizárólag olyan könyveket adjunk a gyerek kezébe, amik nekünk tetszenek, hanem legyen sok választási lehetősége.

Csobánka Zsuzsa és Győri Hanna

Az agresszivitás nem kifejezetten rossz, ha az a szövegben, burkoltan jelenik meg. Fontos, hogy a problémákat, amiket felvet a mese, feloldjuk, megbeszéljük a gyermekkel. A vizuális agresszió már nehezebben befogadható, ezért az illusztráció csak szimbólumokban utaljon az erőszakra. Különbséget kell tenni az agresszivitás, mely egy természetes jelenség, és az öncélú kegyetlenkedés között. Az utóbbinak nincs helye a mesékben.

Általában a gyerek annyit fog fel egy meséből, amit abban a pillanatban fel tud dolgozni. – mondta Szél Dávid család és párkapcsolati szakpszichológus. Ám azért vigyázni kell, hogy melyik mese hány éves korú gyermeknek szól. Egy Grimm mese például még nem való egy háromévesnek.

Az is nagyon fontos, hogy ne másítsuk meg a végét a történeteknek, ne legyen happy end a Piroska és a farkas befejezése, melyben a Farkas és Nagymama teáznak, mert ez nem oldja fel a konfliktust. – tette hozzá Szilágyi Diána a Kölöknet, a Babanet és a Gyerekszoba főszerkesztője, aki a beszélgetést moderálta.

Felmerült az a kérdés, hogy mikortól érdemes olvasni a gyereknek. Erre persze nincs egzakt válasz, sokan már magzati korban mesélnek a gyerekeknek, mások csak 2-3 éves korban kezdik el. Meg kell különböztetni a kicsi korban igényelt én meséket, fejből mesélt történeteket és a felolvasott mesét. Az irodalmi nyelven íródott szöveg olvasást nem váltja ki a fejből mesélt történet, viszont az utóbbi főleg kicsik esetében sokkal meghittebb viszonyt teremt a szülővel. Érdemes mindkettőt megtartani.

Ha nem megy a fejből mesélés, próbáljanak meg már megírt egyszerű történeteket elmesélni először, például a Három kismalac, vagy a képnézegetős könyvek alapján kitalálni egy történetet. Minél több hangutánzó szó, sok ismétlés tetszik a legtöbb kicsinek.

A könyvből olvasást leginkább kétéves kor táján érdemes elkezdeni, egyszerűbb, rövid, de jól megfogalmazott történetekkel. Ilyen például Szutyejev Vidám meséi.

Csobánka Zsuzsa író, költő, gimnáziumi tanár tapasztalatai alapján elmondta, hogy a tinik manapság főleg vámpírokról vagy egyéb fantasztikus lényekről szóló szórakoztató irodalmat olvasnak, illetve a Szent Johanna gimi diákjainak kalandjait követik. A Darren Shan regényeknek is nagy reneszánsza van mostanában, ám a Harry Potter könyvek olvasása már annyira nem divat.

Ezzel szemben Győri Hanna felvetette, hogy sok olyan kortárs tiniregény van, melyből burkoltan szociális problémákkal ismerkedhetnek meg a kamaszok, így sokat tanulhatnak ezekből. Például Patric Ness: Chaos Walking trilógia vagy az Egy ropi naplója.

Szél Dávid elmondta, hogy azokat a gyerekeket, akik egyáltalán nem olvasnak, először valamilyen egyszerűbb, játékosabb eszközzel veszik rá arra, hogy például blogokat vagy magazinrészleteket olvassanak, később összefüggőbb cikkeket, majd fokozatosan, nem erőltetve be lehet náluk vezetni a könnyebb regényeket is.

Az irodalom iránti szeretetet nem lehet tanítani, de sokat tehet egy tanár, vagy segítő azért, hogy kialakuljon.

A következő Hajónapló 2013. január 29-én lesz a Két Egérben.