Kortárs Ifjúsági novellák térben és időben
Két kortárs ifjúsági novelláskötet: az egyik egy helyhez kötődik, Budapesthez; a másik pedig egy jövőbeli dátumhoz, 2050-hez. Aki pedig ajánlja, Tikk Hanna Léna, 14 éves olvasó.
Budapest OFF
Amikor megláttam ezt a kötetet az új könyvek között, rögtön izgalomba jöttem. Egy novelláskötet! Ez egyenlő sok szuper történet összezsúfolva egy helyre. A témát meglátva kicsit elszontyolodtam: Budapest. Remélhetőleg nem valami unalmas várostörténeti cucc! Végül hazavittem a könyvet és azt már rögtön az első novella után tudtam, hogy nem fogok csalódni.
Most itt röviden bemutatom a két kedvencemet, hogy mindenkinek bebizonyítsam: ez nem egy uncsi várostörténeti mesekönyv.
Berg Judit novellája az első. A történetében egy rendkívüli magas lány kezd el kísérletezni. Vajon fel tud állítani egy városi legendát, ha nagyon igyekszik? A lány az elején csak a legenda építése miatt teszi, de később igazán belejön abba, hogy segít az embereknek. Észre sem veszi mennyire szalad az idő, és már egy év is eltelt az első segítőakció óta. Vajon a projekt csupán projekt marad vagy végül igazi városi legendává növi ki magát?
A másik kedvenc novellám írója Gévai Csilla. Az ő története két szemszögből íródott. Egy lányéból, aki Budapesten lakik, és elmegy sétálni mielőtt elutazik; és egy fiúéból, aki Chilében lakik, de egy verseny miatt Budapestre jött, de mielőtt hazarepülne elmegy egyet barangolni a városba. A két főhős egy véletlen miatt találkozik, és hamarosan felfedezik, hogy sok közös tulajdonságuk van. De szorít az idő és a kettesnek gyorsnak kell lennie, hogy mindent sikerüljön végignézni. Vajon végül a fiú mégis lekési a repülőt? Fognak-e egyáltalán találkozni még?
De ez csak kettő a tizenhárom novellából, amit ez a kötet tartalmaz. A történeteket mind kortárs magyar író írta, például Kertész Erzsi (a Panthera szerzője), Jeli Viktória és Tasnádi István, Gimesi Dóra, Kemény Zsófi és Molnár T. Eszter és mások. A különböző írók miatt a novellák is teljesen különbözőek. A könyvben találhatunk a realisztikus történetek között mesét, de disztópiát is egyaránt.
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a rövid, de szívbe nyúló történeteket. 14 éves kortól.
2050
„Az ifjúsági novella évtizedek óta méltatlanul mellőzött műfaj.” írja a 2050 előszavában Dávid Ádám, a könyv szerkesztője. Hogy ezt változzon, 2016-ban megjelent a Jelen! című novellás kötet, amelyik 2017-ben elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat. Egy bő évre rá pedig most itt van a folytatása. De ezúttal nem mai problémákról és helyzetekről tudhat meg többet az olvasó, hanem a 2050-beli Magyarországról.
„Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogy képzeled el 2050 Magyarországát? És mihez kezd majd egymással a Föld 9 milliárd lakosa?” Ezek voltak a novellapályázat kérdései, amelyet a Móra kiadó és a JAK hirdetett meg. És erre a kérdésekre válaszolt mind az ötvenhét beküldött novella, amiből csupán tizenhárom – a három győztes (Makai Máté, Bégányi Dánie és Lapis József novellája) és további tíz legjobbnak ítélt – szöveg került be a könyvbe.
Így született meg ez a novelláskötet, mely tizenhárom lehetséges jövőt tár elénk. Szerintem kicsit szomorú, hogy az összes jövőkép negatív. Persze lehetséges, hogy a jövő, aminek elébe nézünk nem lesz tökéletes, de én szívesebben olvastam volna frissítő, biztató novellát is, amely azt sugallja, hogy van jövőnk. Ebből a novelláskötetből levonható tanulság egyértelmű: kezdjünk el tenni valamit a természetért és az állatokért, mert ha ez így megy tovább, 33 év múlva már nem fog létezni egy elefánt sem és nem lehet többé kellemes és valódi madárcsicsergésre ébredni.
„Jó szívvel ajánljuk a kötetet minden tizennégy éven felüli olvasónak, akiket érdekel a nem is olyan távoli jövő tizenhárom lehetséges forgatókönyve” – ajánlja a kötetet Dávid Ádám.
2050 – Ifjúsági novellák a jövőről. Szerk.: Dávid Ádám. (Móra Könyvkiadó, 2018)
Tikk Hanna Léna, 14 éves olvasó
(Hanna ajánlói megjelentek nyomtatásban az Új Szó napilapban.)