Jó, jó, de mi van akkor, ha…?
Minden filozófus iskolásként kezdi, és filozófusként iskolások maradnak még akkor is, ha olykor tanításra adják a fejüket. Aki pedig iskolás, annak könyv kell, tartozzon bármelyik korosztályhoz is. Oscar Brenifier, maga is filozófus, ez alkalommal a kisiskolás korosztálynak írt könyvet, természetesen filozófiai könyvet.
Mi a világ? Miért élünk? Miért halunk meg? Miért nehéz az élet? Mitől lehet boldog az ember? Mi a szépség? Engedelmességgel tartozunk-e másoknak? Jogos lehet-e a háború? És így tovább… Olyan alapvető – és nyugtalanító – kérdései ezek a filozófiának, amelyekkel a kisebb és nagyobb iskolások is szembesülnek a mindennapokban, és (a legtöbb filozófushoz és sok más felnőtthöz hasonlóan) gyakran társtalan ijedtséggel állnak ezekkel a problémákkal szemben.
A filozófiát hagyományosan felnőtt dolognak tekintjük, és hiába van jelen különféle módokon a iskolában, a filozófiai gondolkodás fejlesztésére jellemzően kevés energia jut. A Móra Könyvkiadó a Magyar Filozófiai Társaság ajánlásával jelentette meg a Filóka-sorozat három kötetét: Az élet, az vajon mi?, A jó és a rossz, az vajon mi? és a Ki vagyok Én? a megszokottól eltérő szemlélettel vezet be a filozófiába mint hétköznapi gyakorlatba. A barátságos terjedelmű, humoros, gazdagon illusztrált kötetek izgalmas és szokatlan párbeszédre hívják a gyerek olvasót és felnőtt társait. Itt nem a filozófiatörténetre építő szövegekkel van dolgunk (mint pl. Jostein Gaarder Sofie Világa esetében), a Filóka köteteiben egyszer sem tűnnek fel a klasszikus filozófusok, iskolák, terminusok nevei. Mindegyik kötet hat, a kötetek címének tematikájába illeszkedő „nagy kérdést” tárgyal. Példaként: „Örülsz, hogy egyszer nagy leszel? Te is csak egy vagy az állatok közül? Teheted mindig azt, amit akarsz?” stb. Kérdésenként hat rövid, „gyerekszájból” elhangzó választ kapunk, amelyekre rögtön érkezik az izgatott riposzt: jó, jó, de mi van akkor, ha…? Lássuk a problémát több eltérő nézőpontból is! A kötetek alapvető gesztusa a kíváncsi, izgatott és nyitott odafordulás: a hangsúly nem a nagy kérdésekre adott válaszokon, hanem a párbeszéd elindításán és a nehéz kérdésektől való félelem leküzdésén van: egy olyan folyamat ez, melynek során a gyerek és felnőtt egyenrangú helyzetből kérdezhet rá a világra és saját maga világban elfoglalt helyére.
Érthető, ha egy szülő vagy pedagógus némi félelemmel közelít az olyan kérdésekhez, amelyekre számtalan válasz lehetséges, és ezek mindegyike másképpen helyes; de a bátorság a bölcsek egyik legfontosabb erénye – szól a hagyomány. Szóval nem kell félni közösen feldolgozni, átolvasni a Filóka köteteit: izgalmas párbeszédek elindítója lehet mindhárom könyv, ha kellő bizalommal és egyenrangú partnerként fordulunk a gyerek mint iskolás filozófus felé.
Forgách Péter